Ma, jó pár nap után visszadöccentem a normális napirendbe. Végre ahogy szoktam ebéd után aludtam egy jót. Ilyesmire vagy egy here nem került sor, hiányzott is nagyon. De mindig volt valami "muszáj". A hajsza kezdődött a háztetőcserével, aztán kaptunk egy ánzixot a Vízművektől, hogy a pesti lakásban vízórát kell cserélni, mert lejárt a hitelesítési ideje, azügyben kellett szaladgálni (és még nincs vége), közben pedig a házban valami rejtélyes zárlat kezdetben ritkábban, később meg folyamatosan verte a Fí relét, meg a betáp kismegszakítóját, míg én Pesten vízóra után kajtattam J telefonon hívogatott ( ha nincs villany semmi sincs, ez nem igazán aggasztja a sok méregzöld alternatív energiahívőt), sötétben értem haza csónakkal, egy szál gyertya mellett várt az én drágám, na gyorsan csináltam villanyt a ház egyik felében, a beteg szakaszt leválasztva és a másikból hosszabbítózva a hűtőszekrényt, meg egy irányfényt, aztán elhanyatlottam, mert igen elfárasztott a pesti vízórás kéjrándulás. Másnap reggel nyolckor kezdtem a hibakeresést, nem volt egyszerű lebuktatni a bűnöst, egészen elképesztő dolog történt. Amikor annakidején a ház előtti utca alatt átvezettem a hajóhoz vizet, villanyt egy 100-as PVC csövön, miután szokás szerint egyedül dolgoztam, nem tudtam a cső mindkét végén ott lenni, a part felől meghúzhattam a kábelt és a PVC cső éles széle belevághatott a kábel szigetelésébe. Az eltelt 3 év alatt a nedvesség a cső indító aknájában kikezdte ezt a sérülés kezdeményt és ezt eredményezte.
Nem az első tippem volt az akna, elsőre a parton lévő csatlakozókat ( hajó és a stégbe épített csónakmotor akkutöltő) gyanúsítottam, de valamikor 9-10 óra felé eljutottam a bűnöshöz. Természetesen amint felnyitottam az aknafedőt, nem én voltam aki elsőnek benézett hibát keresni.
Az ott a szürke PVC cső amin átmegy a fehér kábel az utca alatt a partra, na annak a pereme vághatta be a kábelt, mert pont ott olvadt meg a szigetelés. Nem volt egyszerű észrevenni, elemlámpázni kellett a sötét aknában, a képen csak azért látszik ilyen jól, mert már visszahúztam belőle bő fél métert, meg vakuval készült a kép.
A fekete kábelgubanc csak behúzószál, hogy ha egyszer valamit még át akarok vezetni az út alatt akkor legyen mivel. Mire végeztem a javítással ( kábel elvágva, erek összeforrasztva, zsugorcsővel szigetelve, a pákám a hidegben különösen nehezen akart dolgozni) a házban minden visszakötve ami a hiba kiszelektálása miatt megbontatott délután lett, de legalább a hibán úrrá lettem. Aztán nekiláttam utolérni magam a Kopárbloggal, mert holnap lapzárta.
Ma korán reggel, mielőtt eleredt az eső gyorsan elbringáztam kenyérért, mert már semmi nem volt itthon, de hiába siettem, csak nem úsztam meg az esőt, pont akkor kezdett rá amikor felmentem a télikert bedeszkázott tetejére az utolsó feladatot elvégezni, a tetőkiugró új szemöldök-deszkáját lekenni lazúrral. A festéket már takarni kellett, hogy ne essen bele az eső, de befejeztem. Amint az utolsó ecsetvonással végeztem, az eső is elállt. Ettől vérszemet kaptam és gyorsan lebontottam a deszkákat a télikert polikarbonát tetejéről, amiken mászkáltunk amikor a háztetőt lemezeltük, de mostanra már funkcióját vesztette és azzal, hogy beárnyékolta a tetőt több fokkal hidegebb lett a télikertben, annak ellenére, hogy az elmúlt napokban alig sütött a nap, de az üvegházhatás úgy tűnik még felhős időben is működik. A deszkákat szépen összepakoltam a kertben, spónungokat raktam a sorok közé, hogy ne fülledjenek be ( csak kölcsönbe kaptam őket a Józsitól), mert csurom víz volt valamennyi, a tetejét meg letakartam ponyvával. A rárakott maradék lemezre meg azt találtam ki, hogy csinálok belőlük az utcára egy komposztáló kalodát amibe az utálatos fűzfa lehullott leveleit fogom rohasztani
A kép előterében lévő bontott cserépléceket, deszkákat szögtelenítés után felfűrészeltem kályhaméretre és elraktam száradni az "esernyő" alá, itt tüzelő nem megy kárba, a minap érdeklődtem a Tüzépes Marcsinál, egy erdei m3 fa már 38000 Ft.Utána kell számoljak, lehet, hogy a fabrikett már olcsóbb és azt nem is kell baltázni, ami nem megvetendő dolog, még mindig érzem a derekamban a nyári hasogatást. A tetőt még nem mutattam készen, nos ilyen.
A következő projekt annak az írólapnak az átalakítása amin a keyboard fekszik amin ezeket a sorokat is pötyögöm. Eleve egy ideiglenes darab ( úgy 3 éve) egy szélezetlen bútorlap két magas hangfal tetején, egyik végében a PC, középen a monitor, előtte a billentyűzet és mellette kazalnyi papír. Nos az írólapot megtoldom, hogy hosszabb legyen, a PC-t felkenem a falra, hogy több hely legyen a pulton, a monitort szintén a falra erősítem billenthetően, hogy a szemem elé is tudjam tenni, meg eltávolítani is tőle, ha épp nincs rá szükség, a keyboard marad csak a munkalapon ( hacsak azt is el nem dugom valahova), szóval ezzel felszabadul az asztalon egy csomó hely. de a lényeg, amiért az egészbe belekezdek, a Yamaha villanyzongora, amit ki-be csúsztathatóan berakok a munkalap alá. Szóval íróasztal-PC munkaállomás-zongoraállvány egyszerre.
