Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.
  • littke: Hat ezek szep kepek. (2024.04.06. 19:08) Szombat.
  • A Tengerész: @KAMA3: Az valóban mese habbal, hogy ilyen egyszerű szerszámmal le lehetne feszegetni a deszkákat.... (2024.04.04. 01:34) Kedd.

Linkblog

Péntek.

2017.04.28. 10:43 :: A Tengerész

Rohan az idő, már megint vége egy hétnek. Elképesztő, régen valahogy lassabban teltek a hetek. Most nézem milyen régen írtam naplót. A fene tudja, reggel 6 és 7 közt kelek és a legritkább esetben fekszem le éjfél előtt, állandóan tevékenykedek valamit, mégse jut mindenre idő. A munkacsónak sátra készül, igaz mint a Luca széke, mindig közbejön valami, tegnap pl a két kerékpár bütykölésével ment el a délelőtt, pedig akkor bezzeg sütött a nap amikor az "esernyő" alatt vacakoltam a kerékpárokkal, de ma amikor kertben kéne hegesztenem a sátor acélszerkezetét esik az eső. Jelenleg a munkadarab ebben az állapotban fekszik a füvön.002_59.JPG

Ha nem lenne az "esernyő" alatt a Tequila ( aminek az új kormányával még szintén nem vagyok sehol) be is férnék vele a csővázzal, de hát ott van. Nekem igazából egy 2-300 m2-es műhelycsarnok kellene itt a ház és a hajó mellett, abban talán elférnék az örökös projektjeimmel. Szóval kevés az idő. Mondjuk sok idő elmegy a harmonika edzésre, de hát ez a jövő, ha ott leszek korban, hogy már nem megy majd a fizikai tevékenység, ez lesz reményeim szerint  az, ami karbantartja az agyamat. Mert amúgy romlok, nem nagyon észrevehetően, de már nem tudnék napi 12 órákat dolgozni, mint akárcsak 10 évvel ezelőtt, egy délelőttnyi lakatosmunka után bizony fáradtan zuhanok az ebéd utáni alvásba, a délutáni műszak meg általában már csak harmonikázással telik. Romlik továbbá a szemem és a fülem. Kétévente erősebb szemüveg kell, a hallásom meg már régóta folyamatosan és gyors ütemben romlik. Ez egyébként nem akkora baj, miután a jobb fülemre már szinte alig hallok, már évekkel ezelőtt tapasztaltam, hogy pl a verbális információknak, amikből ez okból kimaradok, 90 százalékát teljesen felesleges lenne meghallani. Még amikor autóztam, vezetés közben J mindig szóval tartott, ugye az anyósülésről, nyáron ablak letekerve a jobbik fülem oldalán, motorzaj, semmit nem értettem abból amit mondott, de időnként bólogattam amikor szünetet tartott és remekül elvoltunk. Néha visszakérdezett, olyankor mondtam, hogy "igen", ez többnyire bevált, de ha megkérdezte "mi igen?" akkor persze be kellett valljam, amit ugye ő is tudott, hogy nem értek az egészből semmit, aztán beszélgettünk így tovább. Amúgy az, hogy baj van a hallásommal, azzal az előnnyel jár  mindkettőnk számára, hogy ha valamit nem teszek meg amit állítólag a lelkemre kötött, akkor mindketten el tudjuk intézni azzal, hogy biztos nem hallottam.  Arról hamar leszoktam, hogy mindig visszakérdezzek, hogy MÍ??, mert ez rendkívül felbosszantotta, hiába mentegetődztem, hogy a süketség nem jellemhiba. Ráadásul mindig megvádolt, hogy csak 'irányítottan"  vagyok "alkalmi süket", mert egy csomó dolgot meg meghallok. Persze, mert a másik, a jobbik bal fülem van arrafelé éppen, vagy nincs háttérzaj, vagy csak mert erősebb a hang. Azonkívül miután gyakorlatilag egy füllel hallok, nincs "térhallásom" ( ezt a szót most találtam ki), tehát se azt nem érzékelem merről jön a hang, se az agyam nem tudja azt a szoftvert működteti ami a háttérzajt leválasztja az információról. Tapasztalhattam ezt például pár napja, amikor a helyi református templomban Bach koncert volt a reformáció 500 éves évfordulója alkalmából. Remekül hallottam az orgonát, meg a hegedű, fuvola, énekes művészeket, de a zenei történeteket, érdekességeket előadó felkonferálásból csak néhány szót értettem. Pedig azt is jól hallottam, de miután a templom akusztikája katasztrofális, feltehetően a visszhangok  teljesen kioltották számomra az érthetőséget. Megkérdeztem a mellettem ülő Z-t, hogy ő érti e amit mondanak, azt mondta ő minden szót jól ért, szóval a hiba sajnos az "én készülékemben van". Nézegettem a neten a hallókészülékeket, de csak olyat látok ami fül mögé rejthető, állandóan hordható izé ( úgy tűnik a süketség valóban valami szégyenletes dolog), nekem meg olyan kéne, mint egy puskamikrofon, aminek a hallgatóját időnként bedugom a fülembe, a mikrofont meg arra fordítom akit épp nagyon hallani akarok. Mint régen, az elektronika megjelente előtt, amikor a hozzám hasonló nagyothallók egy tehénszarv tülköt tettek a fülükbe a hangforrás felé fordítva. Ha csak úgy általában "vagyok" akkor nem kell semmi segédeszköz, bőven elég amit hallok ilyen "sántaüzemben", autódudát, szirénát, veszélyre figyelmeztető ordítást így is meghallok. Sajnos ezek a mikrofonok már nagyon drágák, arra hogy évente ötször használja az ember. Szóval úgy tűnik ( jóesetben, ha rosszabb nem jön közbe), az életemet fehér bottal és nagyotthalló készülékkel fogom befejezni. Na tisztul az ég megnézem lehet e odakint hegeszteni.

17:29 Fentieket még délelőtt írtam, nem lett semmi a kinti haladásból, épp csak hozzákészültem, rákezdett szemerkélni az eső, úgy hogy visszatakartam a munkadarabot és .visszavonultam összes termeimbe. Délután nyekergettem a hajón vagy másfél órát a harmonikát, ekkora adag után kissé elfáradok, jövök befelé a hajóról és leülök a gép elé megnézni mi jött a netről, J szól, hogy minden rendben van e a hajón, mert piszok erős szél van. Mondom, "ne viccelj, most jöttem be a hajóról semmi szél nem fújt!". Hát kimegyek, tarajos hullámok és majd feldönt a szél. Mondjuk a hajó rendben van, sok ilyet átélt már, de a sátorvázat kitakarta a szél, lesúlyoztam körbe téglákkal és gyorsan bejöttem átmelegedni, mert pár perc alatt átfújt a szél, amilyen legényesen csak kiszaladtam egy szál pulóverben.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr6812460285

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

táncoslábú laces 2017.04.28. 15:41:42

Vilikém,a hallásról sajnos minden szó ismerős nekem, mivel 3 éves korom óta hallássérült vok annak minden előnyével hátrányával együtt. Igen létezik a térhallás fogalma,emiatt írok főleg,mert későbbiekben a dolog odáig fajulhat, hogy sérül vagy elvesztheted az egyensúlyérzékedet.Sajnos erre nálam túl későn jöttek rá..most ott tartok hogy egyedül nem merek átmenni az úton.
Kérlek ne a net-en keresgélj hallókészüléket hanem menj orvoshoz. Keresd Szigony u, SOTE audiológiáján Dr Gáborján Anita adjunktust, vagy ha nem akarsz annyit pepecselni,az Örs Vezér téri Amplifont. Bemérik a füled halláscsökkenését,kapsz próbahordásra rád szabott készüléket,utána majd eldől mi legyen

emeritus 2017.04.28. 15:50:19

..ne csüggedj "bratyó"!
A nejem állandóan azzal ment az agyamra,hogy én rosszul hallok,holott a melóban annó
évente hallásvizsgálatot tartott az un. "Berufsgenossenschaf" (egy munkavállalói érdekképviselet, ami minden munkaadónak kötelező tagságot írt elő a "szövetségi munkaerő törvény".Baleseti ill. maradandó,de a munkából eredő testi károsodás esetén akár még külön nyugdíjat is fizet ez a szervezet,ami az egykori "Vaskancellár" idejében jött létre.Soha nem volt problémám a 30 év alatt,de egy feleség minden tudománnyal alátámasztott vizsgálatot is "felülüt!Megszoknam,és paradox,módon a megjegyzéseket elengedtem a fülem mellett,holott a hallgatásomat az ő igaza alátámasztásaként könyvelte el!Amikor mondtam neki,hogy az egyik "ebadta" éppen most hajtott be az udvarba,akkor ő mondta,hogy halucinálok!..akkor is ha két perc múlva nyílott a lenti ajtó!
Magyarul azért van a ferfiaknak olykor "lapos" füle,hogy az ilyen dolgok elsuhanhassanak melletük!
...tudom hogy a szarkazmus a humor legalsó foka............,de hasznos védekezés!
"Schot und Mastbruch".......mindenkinek!

emeritus 2017.04.28. 16:01:13

Elfeledtem írni,hogy a "Vaskancellár" az Otto von Bismark volt,aki a XIX. század
utolsó negyedében már olyan messzire látott ezzel a törvénnyel,hogy máig is hatálya
és értelme van,sőt a vadkapitalizmus idejében már akár a szerencsétlen "prolikat"
is védte!.....bocs!

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2017.04.28. 17:21:59

@táncoslábú laces: Köszönöm szépen a tanácsot.
@emeritus: Na tessék micsoda egy komolytalan ország még arra is képtelenek, hogy hetente újraírják a törvényeket! ( Bismarckot tudtam)

emeritus 2017.04.29. 11:48:14

@táncoslábú laces:
Én hároméves koromban kaptam meg a "skarlátot" az öcsémmel és a bátyámmal majdnem
egyidőben,és visszamaradt egy enyhe vizérzékenység a jobb "tapsimra"!Nem szabad
merülnöm ill. a zuhanyozásnál is óvatosan szabad duhajkodnom.Irígykedve néztem az asszonyt amikor a föld legszebb részein "schnorkelt" (asszem az a pipával való merü
lés a felszin alatti csekély mélységbe),de a hallásomat nem nagyon befolyásolta!
Marhára kell vigyáznom,mert ha bemegy a víz,kifelé már "nem találja az utat"
süti beállítások módosítása