Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.
  • littke: Hat ezek szep kepek. (2024.04.06. 19:08) Szombat.
  • A Tengerész: @KAMA3: Az valóban mese habbal, hogy ilyen egyszerű szerszámmal le lehetne feszegetni a deszkákat.... (2024.04.04. 01:34) Kedd.

Linkblog

Csütörtök.

2017.02.16. 21:15 :: A Tengerész

Nem lustultam el, már ami a naplóírást illeti, de nem igazán történik semmi. Nagy munkába fogtam, amihez ráadásul semmit nem értek, de az időjárás miatt leálltam vele. Arról van szó, hogy a kertben rettenetesen elhanyagolt gyümölcsfák vannak. Alma, meggy, szilva, mindmegannyi égnekindult sűrű söprűlombozat. Ráadásul a tavalyi nedves nyár miatt minden súlyosan gombafertőzött. J győzköd, hogy vágjam ki az összeset tőből és szinte biztos, hogy neki van igaza mert. 1. Nem értek a kertészkedéshez, ez is egy szakma, amit persze meg lehet tanulni, de mivel nem hobbim, csak nyűgnek érzem pillanatnyilag ( tudom ha kertész olvassa e sorokat megvetően fog rám gondolnia). 2. Nagy munka, ez nem kéziollóval való metszegetés, a lombkoronát láncfűrésszel kell létrán imbolyogva ritkítani, becsülettel nekifogtam, de nem vidámodtam meg tőle. 3. Ha mindent megcsinálok, ha valahogy lekezelem a szükséges kencével a rengeteg sebet amit a fákon ejtettem, ha a megfelelő gombaölő szerekkel a megfelelő időben és gyakorisággal lepermetezem a fákat ( amihez persze előbb vennem kell egy valamilyen permetező eszközt amivel 3 m magasra fel tudok spriccelni), elköltök minderre annyi pénzt ami ha mázlim van és a fák elkezdenek teremni, adnak annyi gyümölcsöt ami úgy 10 év alatt behozza a ráfordításokat, Persze nagyrésze ránkrohad, mert 200 kiló almát nem tudunk megenni. Ami nekünk kell gyümölcs azt megvesszük a piacon, olyat amit akarunk és annyit amennyit megeszünk, egész biztos, hogy nem  gazdaságos a gyümölcstermesztés ilyen szinten. Viszont egyszerűen sajnálom a fákat. Az időjárás adott pár napot a végleges döntésre, három napja abbahagytam a lombritkítást, mert  odafagy a kezem a szerszámokhoz. Viszont idebent harmonikázáshoz az idő pont alkalmas, már  az ínhüvelygyulladás határára harmonikáztam magam, Á az idomárom amikor már azt hittem majdnem megvagyok a Schneewalzerrel, telerakta a basszuskíséretet egy rakás új akkorddal, mert szerinte túl sivár az "umpappa", na ezzel szenvedek most, de miután ez a fáradozás sokkal gazdaságtalanabb mint a kertészkedés, perverz módon ezt élvezem.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr312267192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása