Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.
  • littke: Hat ezek szep kepek. (2024.04.06. 19:08) Szombat.
  • A Tengerész: @KAMA3: Az valóban mese habbal, hogy ilyen egyszerű szerszámmal le lehetne feszegetni a deszkákat.... (2024.04.04. 01:34) Kedd.

Linkblog

Szombat.

2017.01.07. 08:18 :: A Tengerész

8:00 Keveset aludtam az éjjel. Állandóan felébresztett a jég durrogása, meg a hajó mellé tömködött nád, gyékény ropogása ahogy a hízó, tolakodó jég összeroppantotta a szálakban a légkamrákat. Ma végig fogom vágni ismét a léket a hajó mentén és újratömöm, csak még erőt gyűjtök, pontosabban melegszem idebent egy kicsit, mert kifagytam a reggeli kutyázásban. Bár a szél valamelyest csökkent, de nagyon hideg van, visszafelé sétálva szembe a széllel attól tartottam megfagy az arcom, időnként hátat fordítottam neki és dörzsölgettem a képemet kínomban, hogy visszatérjen belé az élet. Amikor éjjel felébredtem már kialudt a kályhában a tűz, de még 18° volt a hajóban, viszont a külső hőmérsékletet mutató műszer -14,5°-ot jelzett, reggelre 11,1°volt bent, kint már -13,5-re "melegedett" az idő. Begyújtottam a kályhába, mert nem akarom, hogy bent nulla fok alá menjen a hőmérséklet napközben és szétfagyjanak a vizek, szóval a reggeli harmonikagyakorlatokat már vidáman pattogó tűz mellett végeztem. A téli tüzelőnek nagyjából a fele fogyott el idáig, ha ez a nagyonhideg nem tart túl sokáig, talán kitart a tűzifa tavaszig, ha nem, akkor sajnos venni kell, kiderül márciusban. A rossz tapasztalatom még Balatonról az, hogy ilyenkor a fakereskedők még a szokásosnál is ( vizes fát árulnak száraznak, lazán rakják a kalodát, csal a mázsa stb) jobban elpofátlanodnak és szemérmetlenül megemelik az áraikat a rezsicsökkentés nagyobb dicsőségére. A jég vastagságát tegnap mértem, már megvolt a 10 cm, de ebben az időben a korcsolyázást nem ajánlom senkinek (hallod Ede?) mert elfújja a szél az embert a jégen, szembe vele meg megfagy a képe. De ha leáll ma a szél eszményi lesz a jég, ráadásul már süt a nap, szóval reménykedek.

21:45 Fárasztó nap volt. Végigvágtam dupla szélesre a hajó jobb oldalán a léket és dupla tömést raktam bele. Szépen sütött a nap, egész kellemes lehetett volna a munka ha nincs a csípős szél egész nap. Szerencsére már nem viharos, de azért elég kellemetlen. Elektromos láncfűrésszel kezdtem, de akárhogy vigyáztam is, szórta a vizet, féltem, hogy belemegy a motorba és zárlatot csinál, ezért ásóval fejeztem be a jégvágást. A nádat lapáttal "aratom", a jégen tologatva prímán levágja a szálakat. Dacára a reggeli begyújtásnak, délre már csak 15° volt a hajóban és az imént amikor kint voltam ismét begyújtani a kályhába már csak 3,9°. Ilyenkor  egy órával később már 10-15 fokkal több van, ez a külső hőmérséklettől  függ, meg attól, hogy milyen éppen a kályhában az égés, az esti kutyás séta utáni harmonikaleckéhez elég, aztán kb. egy óra gyakorlás után épp megfelelő a szalon hőmérséklete a zuhanyozáshoz , lefekvéshez. Most, hogy ilyen hideg van, lefekvés előtt még rárakok a parázsra egy közepes méretű keményfa hasábot. Olvasok még az ágyban amíg azt nem veszem észre, hogy olyan álmos vagyok, hogy egy sort már negyedszer olvasok el és még mindig nem értem, akkor elzárom a kályha szellőzőjét, átállok a parti tápról akkura ( nem zümmög a leválasztótrafó, abszolút csend lesz), eloltom a lámpát, már csak a vörös parázs világít a kályhaablakon át és már alszom is..

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr3212106259

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Grigorij Sandorovics 2017.01.07. 10:57:36

Villi ba`, tan felemeli a kedvedet az, hogy nalunk az ejjel -26 volt, erre az ejjelre -30 vizionalnak.
Eppen most melegitem a kocsit beinditashoz :))

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2017.01.07. 14:49:54

@Grigorij Sandorovics: Isten bizony rád gondoltam amikor a mezőn ballagtam és a csípős szélben fázott az arcom. Mondom magamban "Grisa biztos levenné a nagykabátot ebben a melegben." Van egy vicc is. Joe felhívja Floridából Iván barátját. ( hogy mégse Grísa legyen :) )
-Hallom nálatok piszok hideg van.
-Nem mondhatnám, olyan mínusz 5-6 fok talán.
-Ne viccelj, azt mondja itt a meteorológia, hogy Moszkvában -32 fok van!
-Jaaa... hogy odakint?!
süti beállítások módosítása