Ahogy a cigány mondja "Sz@r a hideg szél nélkül!" Pár napja mínusz 4 fok volt reggel, mégse fáztam annyira mint tegnap meg ma. Bejött a 8-as 10-es idő. Reggel öltözködés közben egy nagy csattanást hallok, kinézek, hát a járót elfújta a szél, beesett a hajó mellett a vízbe, pedig nem egy tízdekás darab 140 kilós embert is elbírt már. Még jó, hogy számítva ilyesmire a végét kikötöttem a hajóhoz. A stégen áll, illetve reggelre csak állt egy nehéz vasvázas szék, azt is befújta a Dunába a szél ami egész éjjel süvített és hullámokkal csapkodta a fejem mellett a hajó oldalát nagyokat lódítva Amapolán. Szerencsére a kikötőkötelek, horgonyok már sok ilyet kiálltak, a biztonság tudatában békésen átaludtam az éjszakát, engem hullámverés, hajó ringás, szélsüvítés nem zavar, különösen, hogy olyan holtfáradtan esek minden este ágyba, hogy másodperceken belül mélyen alszom. Eltekintve attól, hogy egész nap vasakat hegesztettem a szélben az "esernyő" alatt, a lefekvés előtti program a gyakorlás a harmonikával, ettől szellemileg, de érdekes módon még fizikailag is tökéletesen elfáradok. Tegnap majd 2 órát nyomtam szünet nélkül, ez a maximum amit bírok, normális esetben egy bő órától kidőlök, de végre sikerült 16 ütemet eljátszani két kézzel ( ez a szám első fele), szóval összeraktam végre a jobb és balkéz játékot, van sikerélményem. Na nem mondom, hogy jól megy, még azt se hogy folyamatosan, el-elakadok, de jópárszor végigcsináltam már, szóval megvan, csak játszani kell sokszor és mindig egy kicsikét jobban megy majd.
Amivel amúgy napközben elfoglaltam magamat az egy szárító korlát a cserépkályha tetejére. Ilyenkor télen gyakori, hogy az ember megázik, cipője, csizmája vizes lesz, meg kell valahol szárítani. Az előszobában hideg van, lassan száradnak a dolgok, ha egyáltalán megszáradnak másnapra a fogason, ezért már évek óta volt "ideiglenesen" egy rúd keresztben a kályha tetején, középen fahasábokkal lesúlyozva, ennek a két végére akasztgattuk amit éppen szárítani kellett. Nagyon utáltam, de mindig volt sürgősebb tennivaló. Na most végre eltüntettem onnan és ezt a kulturáltabb "koronát" raktam fel helyette, 1/2 "-os csőből, patent ívekből meg szögvasból és betonacél rácsból csináltam.
A csőkorlátra vállfára akasztva száradhatnak a kabátok, a rácsra meg ami 3 cm-re van a kályha teteje felett ( mellékesen "lánykorában" a fürdőszoba ablakon volt betörésgátló) fel tudjuk rakni a kesztyűket, lábbeliket és mennyivel jobb dolog reggel meleg kéz és lábtyűkbe bújni, mint az előszobában hűtött vizesbe. Nem véletlen, hogy angolszászéknál is a mikulás a kandallópárkányra akasztott harisnyákba rakja az ajándékot.