Reggel miközben a szántóföldi ösvényen ballagtam Sz-el (mondjuk csak én ballagok, ő rohan az izgalmas illatok után) távoli gajdácsolásra figyeltem fel. A hangot közeledő vonuló madarak okozták, százas csapatok követték egymást több bekezdésű V alakban magasan húztak át keletről nyugatra, aztán kisvártatva nyugatról keleti irányba. Hogy honnan mentek hová, nem tudom. Kicsit googliztam mik lehetnek, a különféle ludak ilyenkorra már valahol messze délen vannak, ezek alighanem darvak lehettek. Szépek ahogy messze a magasban hangoskodnak a kristálytiszta levegőégben sebesen megjelenve, majd eltűnve a horizonton. ( hogy miért is gondolom őket szépnek, igazából nem tudnám megmondani csak megragad a természet mutatványa) De miért mennek hol keletről nyugatnak, hol meg nyugatról keletnek? Rejtélyes dolgok ezek, ahogy az egész természet. Az ember hajlamos azt gondolni, hogy a világ az amivel naponta találkozik, pláne amit a TV-ben mutatnak neki. Vajh ezek a hosszúnyakú széles szárnyfesztávú madarak miért teszik azt amit éppen tesznek? Pihenőhelyet keresnek vonultukban? Melyikük dönt hol szállnak le? Nyilván az a vezér aki a V csúcsán evez. Vajon váltják egymást? Egyszer a Vörös tengeren hajózva gólyacsapattal találkoztunk, ami keresztben szelte át a vizet, tartott az Arab félsziget felől Afrikába. Az eleje, nyilván az erősek, magasan szárnyalt, ahogy távolodott a V alakzat a vezértől egyre alacsonyabban repültek, a vége a szárnyával a vizet verdeste. Amikor beleértek, kicsit elemelkedtek, majd újra vizet fogtak. Szomorúan néztem őket, aligha éri el a végén haladó néhány tucat a túlpartot, ráadásul onnan még át kell röpülni a sivatagot. Szerencsére a ma látott madarak nem tűntek kimerültnek. Akármik is voltak és akárhonnan mentek akárhová, jó utat kívánok nekik. Az itthonmaradóknak meg készül az új, a réginél sokkal nagyobb és minden technikával felszerelt madáretető. Csak most megint le kellett állnom az önként vállalt hétvégi zajongástilalom miatt. (Ebbe a harmonika nem tartozik bele, nyomom keményen, bár nem tudom más hogy bírja a többórás gyakorlatokat, én tegnap két órát gyakoroltam egy 10 perces szünettel, olyan fáradtan estem be utána az ágyba, mintha matekpéldákat kellett volna megoldanom órákon át, szinte még el se oltottam a lámpát már aludtam. Pedig egy mester azt mondja a neten, hogy napi 4 óra a minimum.)
Szombat.
2016.11.19. 19:30 :: A Tengerész
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.