Régóta készültem erre, de ugye most az események, meg Vombatus kommentje  aktuálissá tették a dolgot. Arról van szó, hogy Amapola  két parti fához van elől ipszilonba kikötve. Ez a HSZ  szerint tilos. Mármint élő fához kötni. Mondjuk ez is olyan szabály amilyet  primitív országokban kell hozni, ahol az embereknek nincs agyuk, ezért képtelenek maguktól megfelelő döntést hozni, így az államnak kell helyettük gondolkodni. Mert értelmes emberek nem kötnek ki csenevészekhez több tonnás hajót, viszont akár egy 15 tonnásat is ki lehet anélkül kötni egy legalább 50 éves, méter körüli törzsátmérőjű fűzfához, anélkül, hogy ez akár a fára, akár a hajóra veszélyt jelentene. De ugye szabály az szabály, amikor még költözködőben voltunk ide és még szinte korlátlan  hozzáférésem volt kedvezményes áron különféle bontott acélanyagokhoz, csináltam a Kvassaynál fent a Főlak ( azóta megszűnt lakatos cég)műhelyében, ahol a nagy horgonyt is készítettem, 10 cm átmérőjű, vastagfalú acélcsőből két másfél méter hosszú cölöpöt, egyik végén hegyesre, másikon befenekelve, rajta füllel, hogy majd ezeket verem le a partra kikötni. Na azóta is kerülgettem, rakosgattam a vasakat a kertben, de mindig volt sürgősebb dolgom. Hát ma nekiálltam leverni őket. Először is 10 mm átmérőjű betonvasat lefúrtam, hogy kitapogassam ne legyen gyökér az útban, aztán nekiálltam bekalapálni a földbe a cövekeket. Elővettem a "népszava" kalapácsot. Ritkán használom ezt a "kis helyest". Nos a gerontológiai vizsgálódás részeként megállapítom, hogy a kalapálásban is  megmutatkozik az öregedés. Amikor ezt a szerszámot megvettem még alatta voltam az ötvennek. Balatonudvariban építettem nyaralót és a hatalmas sziklákat törtem vele darabokra amiket a pincegödörből kitermelt a markoló. Akkoriban erőből olyan 14-15-öt tudtam vele sújtani mielőtt elfogyott az oxigén. Ma tíz volt a rekordom, de 6-7 ütésenként álltam meg üzemszerűen pár percre pihenni és bizony le kellett ülnöm olyankor. Mintha nehezebb lett volna ez a kalapács mint 30 évvel ezelőtt volt. Képes voltam elővenni a mérleget, és tényleg! Annakidején 10 kilósnak vettem és most 12 -t mutatott a mérleg.

Szóval beütöttem a cölöpöket és mert nem volt kedvem bajlódni a fuxolással  "békakörmökkel" rögzítettem a drótköteleket. Imígyen néz ki a két cövek a kikötőkötéllel, a képeken látszik, hogy a fákon a három évi  rájukkötésnek nyoma se látszik. (a földtől 10 centire volt rajtuk a hurok)

Ilyen hosszú akármit nem könnyű leverni, kellett építsek egy emelvényt  a kezdetben, mert amikor másfél méter kiáll a földből annak a tetejét a talajon állva maximum csak kocogtatni lehet magastartásban. Meg kell mondjam elég is volt mára a feladat, délután már csak tettem-vettem, a 6-7 ütés  átlagban 10 centivel vitte lejjebb a cönköt ez minimum 150 sújtás a Samuval, elég is volt mára.