Lépésről lépésre haladok a famunkákkal, miközben köt a ragasztóm egyebekkel töltöm ki a holtidőt. Nem voltam megelégedve a napkollektorom működésével. Ugye ez az a réz csövekből összeállított fekete panel amiben felmelegszik az esti fürdővíz. Úgy kellene működjék, hogy a felmelegedett víz a felső gyűjtőből beáramlik egy hőszigetelt tartály felső harmadába, a tartály aljából meg helyette hideg víz áramlik a csőrendszerbe. A fogyasztás a tartály legfelsőbb pontjáról történik. Ez a rendszer annakidején kiválóan működött a balatoni házamban, de ott a tároló magasan a kollektor felett volt, a cirkuláció gravitációs úton magától beindult könnyedén. A hajón viszont bajban vagyok a szintkülönbséggel, a kollektor panel nagyjából derékmagasságában van a bojlernak, amikor a bojler félig megtelik melegvízzel egyre csökken a cirkuláció, a tetejében tűzforró a víz, de a felétől már csak langyos. Kitaláltam tehát, hogy berakok egy 12 V DC szivattyút, melyet egy termosztát fog vezérelni, ha a felső gyűjtőben a víz eléri mondjuk a 40 fokot, beindul a szivattyú, elkezdi a tartály aljáról a hideg vizet nyomni a kollektorba és mindaddig nyomja amíg a melegvíz bevonul a tartály felső részébe és a gyűjtőn a hőmérséklet lecsökken mondjuk 35 fokra. Ekkor a szivattyú leáll és csak akkor indul újra, ha megint elérte a víz hőmérséklete a 40 fokot. Így estére megtelhet a teljes tartály 40 fokos vízzel (jó, jó, tudom mínusz hőveszteség). Na ehhez kellett vegyek egy szvattyút. Eleve 12 V DC-ben elég hitvány a választék, csak házi, kerti, szobai szökőkutak, akváriumok inspirálták az olcsóbb kategóriákra a tervezők fantáziáját, a solar rendszerekhez használatos szivattyúk ára igen borsos. Na kinéztem magamnak ezt a szivattyút,
http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&pid=537454
ez se volt olcsó (de hát mi olcsó manapság? talán csak a használt koporsó, de azt meg nem lehet kapni), a teljesítménye megfelelő. Tegnap megvettem, ma beépítettem. Remekül működik, de eleve nem tetszett, hogy csak a nyomó ág csonkja bordázott, a szívó ág sima, sőt még enyhén kúpos is, mintha direkt úgy tervezte volna a seggfej német tervezője, hogy lecsússzon róla a csatlakozó tömlő. Megtettem minden tőlem telhetőt, mielőtt a flexi csövet ráraktam a csöcsre, megkentem Pálmatexszel és jól meghúztam az ABA bilincset. Mindennek ellenére, vacsora közben békésen nézem a TV híradót a sikeres próba után, amikor J esti Dunában fürdőzéséből rohan befelé és közli, hogy valami spriccel kifelé a hajóról. Hát naná, hogy ez az utálatos csatlakozás szétcsúszott. Itt állok és vakarom a fejem, hogy tudok úgy ráfoltozni valamit a sz@r PVC csőre ami nem fog lejönni a 1,5-2 bar üzemi nyomástól. És még azt mondják a németek eszesek. Pedig jól kiókumláltam, a szivattyú egy alu lemezre van csavarozva, az meg egy nagy tányér alakú mágnesre, azzal tapad fel a felépítmény falára, így nem kell azt szétfurkálni. Télre le lehet venni az egészet amikor leürítem a fagyveszély miatt a rendszert, a csövek gyorcsatlakozókkal könnyedén bonthatók. A mágnes olyan keményen tapad, hogy egy gurtni fogantyút varrtam a lemezre (az a fekete izé, ott lefelé a bordázott csőcsonk mögött), azzal lehet letépni a falról. Remek lenne minden, csak erre a szívóoldali csatlakozásra kell valami megnyugtatót kitaláljak ( egy bordát, karimát rátaknyolni pl. Vinilfixszel ), fene a tervezőjébe, hogy nem tudta elképzelni, hogy a szívóágon is lehet nyomás, miből állt volna azt is megbordázni?.