Ma csodák csodája nem esett az eső és, lagalábbis délelőtt még a nap is kisütött. Tegnap hidegebb volt és a szél is eléggé csiklandozott, de azért nekiálltam az esernyő alatt Szmájlinak kutyházat csinálni. Közben délután meghozták a kerti aprítót. Sokáig szecskáztam bozótvágókéssel, metszőollóval a zöldhulladékot, de most olyan mennyiséggel kell majd megküzdenem, ami meghaladja az erőmet. Rendeltem hát egy ilyen https://www.mall.hu/aprito/fieldmann-fzd-4020-e gépet. Ma kivágtunk egy tuját, mert a szétterülő, ritkás lombozatú fát tiszafára cseréljük. Láncfűrésszel és machetával feldaraboltam, a 4 cm-nél vastagabb darabok jövőre a kályhába kerülnek, a vékonyakkal felavattam az új gépet. Szépen aprította, olyan apróra vágja az ágakat, lombot, hogy egyből mehet a komposztálóba. Aztán folytattam a kutyaház építést, maradék faanyagok felhasználásával. Kutya. Néhány nap alatt teljesen beszokott. Póráz nélkül sétálunk a rekettyésben, esze ágában sincs megszökni, J-be egyszerűen beleszeretett, naná ő ad neki enni, követi mint az árnyék. Eltekintve a kölyökkutyás szertelenkedésektől ( Tegnap este pl kijött velem a hajóra amikor begyújtani mentem a kályhába és amíg a fával vacakoltam, a cockpitban hagyott "kinti" papucsaimat valamilyen általa fontosnak vélt okból egyenként kivitte a hajóról a partra és lerakta a kertkapu elé. Amikor kiléptem a cockpitba hiába kerestem, elemlámpával körbejártam a decket, járót, stéget, sehol nem leltem, már lemondtam róluk, hogy biztos bedobta a Dunába, és meglepődtem amikor a kapuban szépen egymás mellé lerakva megtaláltam.) kifogástalanul viselkedik. Már őrzi a házat, jelez ha jön valaki, a macskával még nem sikerült összebarátkoznia, pedig ő nagyon igyekszik, játszópajtásként kezelné C-t, de annak nincs kedve játszani vele, odáig már eljutott a kapcsolatuk, hogy bent a házban aránylag nyugalom van, békésen alszanak egymástól 1 m-re, de kint a kertben Sz-re azonnal rájön a futkározhatnék, felkergeti a macskát egy fára, ahonnan az elmélyülten szemléli ahogy a kutya farokcsóválva, nyüszítve, aprókat csaholva udvarol neki. Egyre bátrabb a vízzel szemben, korábban bizalmatlanul szemlélte a Dunát, de mostanra már iszik belőle, ma meg szándékosan belement az alacsony vízállás miatt büdös állóvizű dágvánnyá vált Balabán csatornába, mint egy igazi Shrek hasig sárosan dagonyázott benne, nekem ez jutott róla hirtelen az eszembe. https://www.youtube.com/watch?v=z_ms_Eo4GxQ
Csütörtök.
2016.03.03. 20:05 :: A Tengerész
4 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.