Hajnalban kezdtem, délután hatra kész voltam az XPS hőszigetelő lapok beásásával és a vasalással. Kivételesen kihagytam az ebéd utáni alvást és jól tettem, mert nem lettem volna kész sötétedésre. Így holnap napfelkeltével el tudom kezdeni a betonozást.
A hőszigetelést azért volt nehéz beásni, mert az árok, csak 40-50 cm mély, miközben a hablemezek 60 cm szélesek. Nem akartam belőlük levágni, ezért J kis rövidnyelű kapájával, meg egy erre a célra csinált 5 cm széles kaparóval, persze ezt is térdelve, görnyedve vájtam egy keskeny árkot a nagy árok szélébe és abba állítgattam bele a lapokat. Mit mondjak nem volt könnyű munka. De megfogja majd a talaj felé a kihűlését a téli üzemben a nappali napsugárzás által felmelegedett hőtároló padlónak. ( Hibás az amikor azt mondjuk, "bejön a hideg", "átmegy a hideg a szigetelésen " stb. Nem, a hővezetés iránya mindig a melegebbtől a hidegebb felé irányul. Tehát nem a hideg jön be, hanem a meleg megy ki. Ez első ránézésre felesleges okoskodásnak tűnik, és az is ha a hővándorlás áramlás útján zajlik. Tehát ha kinyitom az ablakot, a hideg levegő valóban helyet cserél a meleggel, "bejön" az ablakon. De ha a hőcsere hővezetés útján zajlik, szilárd közegben, akkor mindig a meleg megy a hideg felé. Ez okból raktam a hőszigetelést egy szakértő tanácsa ellenére az alaptest belső oldalára, mert ha kívülre rakom nem tudom elkerülni az alap és az üvegházat majdan kívülről körbevevő beton szegély közt a hőhidat. A belső szigetelésnél a veszély a páralecsapódás a határfelületen, de ennek talajszint alatt egy növényházban szerintem nincs jelentősége. Egyrészt a "meleg" padló hőmérséklete is gyakran harmatpont alatt van, másrészt az XPS nem nedvszívó.)