Reggel kis friss szellő lengedezett, F boldogan jött, mert tegnap megígértem, hogy kimegyünk a "Sam"-mal. ( Így magyarosan, tehát nem "Szem".) A véremben van a nevek rövidítése, Ezért hívom a Cikkcakk Cilit is "Cí"-nek, írásban meg mindenkit csak egy kezdőbetűvel. Sam Small nagyon jó hajónév, de néven nevezni hosszú, Sam lesz a mindenkori "megszólítás", akárcsak ifjúkori társaságombéli cimboránknak aki Schamschula volt (később az Antall kormány közlekedési minisztere), de csak Sam-nak hívtuk. Na amire vízretettük elállt a szél. Kikötés, ebéd, alvás, aztán megjött a szél, de villámlással és dörgéssel, ki kellett szedni a hajót, igaz itt nincs viharjelzés mint a Balatonon, de hülye azért nem vagyok. Mondjuk aztán nem lett semmi az ijesztő előjelekből, de lehetett volna. A híradóban láttam ahogy Budapestet elkapta a zivatar. Ma is piszok meleg volt, a sikertelen vitorlázási kísérleteket jókora fürdéssel zártam le, de igazából a víz se frissít, megmértem, 32,5 fok volt a vízhőmérséklet a stég lábánál. Akik nem ilyen szerencsés körülmények közt laknak és élnek mint mi, nem is tudom hogy bírják, pl emlékszem amikor még panelban laktam mennyit szenvedtünk, pedig akkor még nem is voltak ilyen hosszan tartó és ennyire meleg nyári időszakok.
A bagoly vagy szerelmes, vagy neki is melege van, egyfolytában víjjog odakint. Hálistennek nem vagyunk babonásak, a régiek ilyenkor amikor szólt a "halálmadár", állítólag besz@rtak.
